3.rész- Csak mondd el neki!

 Másnap reggel vonakodva indultam el a suliba. Tudtam, hogy tegnap mindent nagyon elcsesztem. Grr...ˇ.ˇ  Szerintem Nessa direkt terelte el George figyelmét, hogy én tudjak beszélni Davvel. De akkor...hiszen én nem kértem, vagyis az az egy válasz lehet erre, hogy Dave kérte meg Nessát.
 Áááá!! Én pedig ráförmedtem. Elhatároztam valamit.
- Szia!- rohant a buszmegállóhoz Nessa, ahol mindig talizunk.
- Ühüm... hümmögtem gondolkozva.
- Na?! Mit csináltál tegnap?!- kérdezte egy kicsit szemrehányóan.
- Ajj, ne is mondd!- mondtam, miközben elindultunk a suli felé.- Szerintem...bocsánatot fogok kérni tőle.
- Really?!- csodálkozott.(ha valaki németes, vagy még ezt nem tanulta azt jelenti hogy tényleg)
- Igen. De...mégis mit mondjak neki?!- kérdeztem. Már beértünk a suliba, ezért lassan elkezdtünk lépegetni fel a lépcsőn.
- Szerintem csak mondd el neki!- felelte, majd ledobtuk a táskánkat.
- Oké...- sóhajtottam. Rápillantottam. Éppen nevetett valamit. Látszottak a gödröcskéi. Rám nézett, és amikor meglátta hogy nézem elmosolyodott. Elpirulva fordultam el.
- Nessa most komolyan! Menjek oda és így hívjam el az összes fiú előtt?! Mindenki egyből le fogja vágni a szitut.
- Figyelj! Ismerem már eléggé! Menj oda hozzá, és mondd azt, hogy csak bocsánatot akarsz kérni a tegnapi miatt. Van annyi esze, hogy ezt nem a haverjai előtt tisztázza veled. Higgy nekem!- veregette meg a vállam.
- Oké...- vettem egy nagy levegőt, majd elindultam felé. Amikor odaértem, csak tettem azt, amit Nessa mondott.
- Dave!- szóltam. Ő hirtelen felém kapta a fejét. Zavart ugyan, hogy minden fiú vigyorogva minket néz, de nem tettem semmit, csak koncentráltam.- Én...csak...csak szeretnék bocsánatot kérni a tegnapi miatt.
- Ööö...rendben.- vonta meg a vállát, és mosolyogva ismét beszélgetni kezdett a haverjaival. Elkeseredetten elfordultam.
- Dave baszd meg másról is akar beszélni veled!- ordított oda Nessa. Leesett az állam. Nem tudtam hogy most hirtelen mit csináljak, mint mondjak, csak Dave felé fordultam. Ő engem nézett. Odajött hozzám, és megfogta a két kezem. Egészen közel húzott magához, és úgy kezdte suttogni:
- Tegnap én is akartam mást is. Nem jött össze.- elmondta, majd elment. Ki a teremből.
 Most is én csesztem volna el?!?!